2012.01.02. 15:42
Tavalyról idénre
Az ünnepek után, konkrétan ma reggel felpenderültem a mérlegre, hogy lássam, mekkora testtömeg-nyereséggel zártam hát az óévet az ő hagyományos befejezése közben.
A kijelzőn egy meglehetősen rémületes szám szerepelt, olyan nagy, hogy alig bírtam leolvasni - ilyenkor sajnálom igazán, hogy a dokumentálással kapcsolatos szőrszálhasogatás továbbra is ennyire integráns része személyiségemnek; ha az ünnepek előtt megmértem volna a kiinduló állapotot, akkor a nettó nyereség kiszámolható lenne. De sajna nem így történt.
Na sebaj, mihelyst visszaáll a normál üzletmenet, visszaáll majd a normál szalonnavastagság is. Ebben bízom egyelőre.
Na azt azért elmesélem, hogy testedzés-ügyben sokminden nem történt ám; 2011. december 30-án délelőtt még meglengettem párszor a 20 kilós és a 24 kilós golyóbisokat. Konkrétan úgy, hogy a 20 kilóssal egykezes swing-létrákat lengettem egytől ötig, utána a 24 kilóssal tíz darabot swingeltem, aztán az egészet elölről, de 5 körnél nem többször, ami testvérek közt se több, mint összesen 200 swing.
Szilveszter délelőttjén azonban olyat tettem, amilyet már régen nem: aerobik-órára mentem, úgy bizony! Hogy miért? Azért, mert történetesen egy wellness-szállodában tartózkodtam családostul, és véletlenül észrevettem, hogy ott aerobik-órát is tartanak, és mivel időm volt (mint mondom, egy wellness-szállodában evett a fene), pólóm és cicanadrágom is volt, hát nosza.
Igaz, eredetileg step-aerobic szerepelt az órarendben, azt pedig előző életemben tökre szerettem - a helyszínen azonban kiderült, hogy nem, valójában súlyzós alakformáló óra lesz! Húha, mondom :) Egye fene, bevállalom azt is, bár közismerten rettegek a súlyzóktól, különösen az olyantól, amelyik nem rózsaszín.
Végül bátran leküzdöttem azzal kapcsolatos páni félelmemet, hogy a súlyok használatától túl izmos leszek, és bevállaltam kettő darab 1 kilós (sárga) súlyzót.
Tapasztalataimat annyiban foglalnám össze röviden, hogy még jobban szeretem a kettlebellt azóta :) Ha ez egyáltalán lehetséges.
Sok gagyi gyakorlatot végrehajtottunk, amelyek némelyikéről nem állíthatom, hogy könnyű volt (ha oldalra kell emelgetni azt a két vacakot, akkor harmincnegyven ismétlés után már az is fájni fog), viszont hogy értelme egy szál se volt egyiknek se, az tuti. Cserébe még a leggagyibb gyakorlatot is sikerült veszélyessé tenni, mert ha a páciensnek előrehajolva kéne felhúzkodni a súlyokat (elvileg amolyan staggered stance row jellegű mozdulattal, gondolom), node kérdőjel-görbeségű háttal teszi ezt, mint ahogy a jelenlevők kivétel nélkül mind - és nem szól rá senki, akkor abból megint mi a nyereség?
Nem is beszélve azokról a trükkös "hasizom-gyakorlatokról", amelyeknél biztos kézzel van összekombinálva a flexió a a rotációval - ezzel az erővel megadhatod a PIN-kódodat a csontkovácsnak, wazze. A végén még a nyújtás is szar volt :) Kénytelen voltam bowlingozni egyet még a délután, hogy legalább egy tisztességes súlyt érezzek a mancsomban - ha már kis bohó módjára otthon hagytam a kettlebelleket :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Anikó RKC 2012.01.02. 16:38:26
EszterCs 2012.01.02. 20:57:29
Utolsó kommentek: