2010.10.13. 09:42
Nyakaskodás
Pár napja rákezdte a nyakam a hülyeséget, és jöhet a menetrendszerinti fejtörő, lehet megpróbálni kitalálni, hogy nyilván valami elkúrtam, de mit...?
Három gyanúsítottam van.
Az egyik az utóbbi időben összekócolódott swing-technikám, amikor is állítólag, megbízható szemtanúk állítása szerint a csirkenyakazás bűnébe látszok esni! Horribile dictu. Ez látszólag csak nagy súlyoknál (esetemben ez a kategória már 24 kilónál elkezdődik) kezd veszélyes lenni, és ha mostanában swingelek, azt pont nagy súlyokkal teszem. Néhány hete már folyamatosan éreztem is a nyakamban valami nem kóser dolgot, de csak néha és nagyon kicsit - a nyakmerevség és diszkomfort csak a múlt hét végére ütött be. Az egyik jó hír az, hogy a csirkenyakat a múlt szombaton tudatosították bennem a kollégák, és azóta remélhetőleg elhárítottam. A másik jó hír az, hogy ha mégis máshol keresendő a hunyó, akkor ez csak rátett egy lapáttal. Majd a tesztelésnél kiderül.
A következő gyanúsítottam a fejenállás, mert az okos Juci a múlt héten egyik este gondolt egyet, eszébe jutott egy régebben elkezdett de már majdnem elfelejtett projekt, és rögvest fejenállt egy percig, csak úgy, jövetmenet közben, bemelegítés meg minden ilyesmi nélkül, pár hónapnyi szünet után egyébként. Jelen sorok írója nem biztos benne, de azt sejti, hogy ehhez képest másnap reggel volt az, amikor sikerült kőmerev nyakkal és beállt felsőháttal felkelni, és ok-okozati összefüggést is szimatol! Ebben a jó hír az, hogy ha adatok merülnek fel arra, hogy a fejenállás a mi gyanúsítottunk, akkor a következtetések levonása még egy magamfajta szőkenőnek sem lesz megoldhatatlan feladat, amennyiben most akkor majd jól nem állunk fejen oszt szevasz. Vagy bemelegítünk előtte :)
A harmadik gyanúsított: a vakegér! Mert ha a Juci feltenné végre a szemüvegét, akkor esetleg látná is a monitort, és nem kéne előredőlve és a végletekig előretolt arccal próbálni közelebb férkőzni az elmosódó karakterekhez a képernyőn. Amely attitűd nemdebár a csirkenyak-jelenséget egész napra produkálni tudja, ennek pedig a nyakra gyakorolt áldásos hatásai háccc, kevesen vannak. A jó hír az, hogy tulajdonképpen van ám nekem szemüvegem, csak meg kell szépen keresni, fel kell tenni, és jé, látok! A széken kényelmesen hátradőlve, a koponyát a helyére szépen ráültetve egészen a monitorig! :)
Most erősen bízom benne, hogy a nyakfájást napokon belül szépen múlt időbe, valamint zárójelbe tehetjük, és szépen visszakapaszkodhatok a Mátrixba :)
Szólj hozzá!
Címkék: matrix elmélkedés sissy
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek: