2011.03.19. 11:42
Támad a Hypo
Ma reggel csak kis kímélő, diétás Juci-átmozgatást vállaltam be. Néhány fekvőtámasz (55), swing kis tizenhatossal (100), guggolások súly nélkül (145), meglétrázva fel-le 10 körben, meg éppenhogy 150 snatch @12 kg.
Mi az oka a nagy kímélésnek? Feltehetőleg az újra támadó Mazochista Hipochondria, ami a közismert sima hipochondriának a Juci által továbbfejlesztett, különösen gyötrelmes változata.
Egy rendes hipochonder ugyanis, már amennyire tudom, felfedezi magán a szörnyű betegségeket, majd ezek után szívesen jár orvoshoz és mindenféle kezelésnek örömmel aláveti magát.
Amennyiben viszont a szörnyű betegségek tüneteinek felfedezése után az ember vonakodik orvoshoz menni jól fejlett orvos-és gyógyszerfóbiája okán, viszont ehelyett házilagosan marcangolja magát mindenféle rémképekkel, illetve kétségbe vonja az esetlegesen mégiscsak megejtett orvosi vizsgálat (nanáhogy) negatív eredményét, az orvos hozzáértését, az időzítést és úgy általában az egészet; nos, ez a koktél különösen alkalmas mindenféle Elsőosztályú Neurózis kifejlesztésére.
Namármost, én tudvalevőleg szinte már Túlságosan Is Egészséges vagyok, miként annak idején a becsületes Regős Bendegúz.
Ha azonban, netán, néha, horribile dictu, mégis rés mutatkozik a pajzson valamely tünet formájában, a Juci fejében az a tünet rögtön egyenlő a Koporsóval vagy legalábbis a Kerekesszékkel, lett légyen a tünet akármilyen jelentéktelen. Természetesen csakis halálos vagy komoly szenvedéssel járó nyavalyák jöhetnek szóba, holmi Torok Gyulák ebben a ligában nem fociznak.
Egy példa a közelmúltból: nem lehet egy lábujjzsibbadás olyan csekély mértékű, hogy nekem attól azonnal Előzmény Nélküli De Cserébe Gyógyíthatatlan és Hatalmas Gerincsérvem ne legyen, amelynek okát az orvosok természetesen hiába kutatják majd mindenféle Veszélyes, Fájdalmas, Megalázó és Költséges vizsgálattal, hogy aztán az elkerülhetetlenül bekövetkező orvosi műhibák logikus láncolata végén máris az elfekvőben találjam magam, mozgásképtelenül, csontsoványan és pelenkában; természetesen a gyulladt műtéti hegek és az elfertőződött felfekvés okozta szepszis miatt haldokolva sokáig és kínosan, mígnem a halál végül lekaszál életem virágjában, kiskorú árváim és vigasztalhatatlan özvegyem keserves zokogása közepette!
Mindezt a jövőképet az első lábujjzsibbadástól számított 5 percen belül produkálni tudom :)
Azt már mondanom sem kell, hogy a Gerincsérvnél jobb ötleteim is vannak, itt van rögtön mondjuk a Hirtelen Szívhalál, hogy csak egyet említsek. (Ami közismerten szeret egészséges, sportos és viszonylag fiatal embereket is előzmény nélkül letarolni, tehát a tökéletes választás egy Mazochista Hipochonder számára).
Nomármost, a legjobbkor jött az utóbbi napokban (nyilván holmi időjárási frontok hatására) többször is megjelenő néhány extra szívdobbanás. Frászt néhány! Volt, hogy két napon keresztül minden félórában volt egy jópár. Természetesen nem edzés vagy valamilyen megerőltető tevékenység közepette, hanem mindig derült égből lórúgásként, fájdalmat vagy rosszullétet nem okozva, ijedtséget viszont annál inkább! Olyannyira, hogy még orvoshoz is elmentem (!!!). Laborvizsgálat is volt (pontosabban az még az öndiagnosztizált epekövem vagy inkább hasnyálmirigyrákom miatt történt), meg EKG, hallgatózás mérés és ilyesmik.
Persze minden leletem teljesen negatív, nemcsak a cukor meg a koleszterin meg meg minden ion meg nátrium meg kálium meg süllyedés meg a többiek, de a vérnyomás, EKG, szaturáció, minden-minden tök normális, sőt kifejezetten hibátlan.
Mármint SZERINTÜK. Mert én ezt természetesen nem hiszem ám el, a jövő hétre van már időpontom egy kardiológushoz, de azóta is fibrillálok, mondom én, folyamatosan vizualizálva a Hirtelen Szívhalált, ami valószínűleg pont a WC-n ülve fog meglepni, csak hogy az egész lehetőleg még kínosabb legyen, teccikérteni.
Szóval így történt, hogy a ma reggeli gyakorlást bevállaltam ugyan, de félve és óvatosan, mert hát ugye a Kolonics gyerek is hogy járt a minap.
Azt mondod, nehéz lehet az élet, ha az ember ilyen hülye, mint én? Hát, tényleg nehéz :)
Mindazonáltal: ha netán egyszer nem írok többet, akkor.... hát szóval én előre megmondtam!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Anikó RKC 2011.03.19. 18:26:12
nem lehet, hogy az a Szajnapartos swing fárasztott le picit? :-)
Orbison 2011.03.21. 21:50:03
Fel a fejjel! Egy témába vágó vicc:
Mi van a hipochonder sírjára írva?
"Na ugye!" :)
És most tessék abbahagyni a hypóskodást, leporolni a piros 40-est és adni vele a testnek!
Üdv:
Z.
Juci SFG · http://redpill.blog.hu/ 2011.03.21. 22:27:15
Mekkora szerencse, hogy nem mentem orvosnak, mert szerintem az orrom már attól leesik, ha elolvasok egy cikket a lepráról.
Egyébként én is tökre unom ezt, ettől függetlenül a sírkövet a mondott felirattal már meg is rendeltem :)
(Na jó, nem)
Piros 40-es már stírölgetve van; azzal csak a kertben merek hancúrozni, úgyhogy vártam a jó időt, de mivel az már nagyjából itt van, ezért hamarosan megint lengetve is lesz!
Nagy Laci RKC 2011.03.23. 09:47:14
Juci SFG · http://redpill.blog.hu/ 2011.03.23. 10:40:26
Nagy Laci RKC 2011.03.23. 13:43:36
Juci SFG · http://redpill.blog.hu/ 2011.03.23. 14:22:39
Mivel azonban az orvostudományban se hiszek, ezért ezzel az erővel akár kineziológushoz is járhatnék - lehet, hogy elkérem majd az embered telefonszámát :)
Nagy Laci RKC 2011.03.23. 15:17:04
1* voltam,vagy 10 éve,akkor rengeteget segített.Nem csinál mást,csak rávezet az okára a félelmeidnek.Hasonló,mint a pszichológus.
Utolsó kommentek: